Robert Fico megváltoztatná a választási törvényt, ami több választókerületet, kisebb parlamentet jelentene. Változna a választási rendszer is, a jelenlegi egyfordulós, arányos, tisztán listás, az egész országot egy körzetnek számító választás helyett jönne a négy vagy nyolc választókerületes rendszer. A jelenlegi arányos szerkezet helyett vegyesen – a parlament egy részét egyéni választókerületekben, másik részét listán  – választanánk. De vajon előnyös lenne ez a szlovákiai magyarok érdekeit felvállaló politikai erők számára? Nem csak Robert Fico és pártja bebetonozási kísérletéről van szó? A kérdés mindenképp további elemzést igényel a honi magyarság körében. A Körkép körüljárja a témát.

Alkotmányos többség kell

A választási törvény megváltoztatása alkotmányos többséget igényel, ami Ficonak nem áll rendelkezésre. „Világos ígéretet teszek arra, hogy a változások nem lépnek életbe, amennyiben nem egyezünk meg legalább 2-3 párttal“ – nyilatkozta a témában. A szóba jöhető pártok közül korábban az SaS és az OĽaNO ís a kisebb parlament mellett kampányolt, a KDH pedig egy helyett 3+1 választókörzetet ígért választási programjában.

Egy ilyen változás, mely „közelebb a választókhoz, a régiók hangját a parlamentbe“ csomagolás ide vagy oda, alapjaiban változtatná meg a jelenlegi a választási rendszert. Előnyös lenne a szlovákiai magyarok érdekeit felvállaló politikai erők számára? Nem csak Robert Fico és pártjának bebetonozási kísérletéről van szó, ahogy azt Lucia Žitňanská, az SDKÚ-DS következő (?) elnöke látja? Farkas Iván nyilatkozata azt mutatja, hogy a kérdés mindenképp további elemzést igényel a szlovákiai magyarság körében.

Baloldali nyitás a magyarok felé

Dél-Szlovákia az egyetlen olyan régió az országban, ahol a baloldalnak még nincs abszolút többsége. A magyarlakta területek így komoly vonzáserőt jelentenek Robert Fico számára. Hogy a szlovákiai magyar választók egy része már most fogékony a baloldali populizmus iránt, láthattuk a legutóbbi parlamenti választásokon. Idén a Smer  a magyarlakta járásokban kerek 100 ezer szavazattal szerzett többet 2010-hez képest, ami 39 %-os növekedést jelent. Ezzel szemben a Most-Híd ugyanitt 16 %-al visszaesett, az MKP pedig maradt nullszaldós. Fico tehát már korántsem olyan elfogadhatatlan a szlovákiai magyarok számára, annak minden veszélyével együtt. Ahogy korábban fogalmaztunk,  „a szlovákiai magyarok közül több tízezren a gyomrukkal, és nem a szívükkel szavaznak, ami kelet felé haladva egyre láthatóbb. Ahol szegénység van, ott az emberek a szocializmusban hisznek“.Tudja ezt persze nagyon jól Robert Fico is.

Mit mondanak a számok?

Visszakanyarodva a választási rendszer lehetséges módosításainak elemzéséhez, metjush blogjának számításait alapul véve vizsgáljuk meg, milyen eredményt hozna egy vegyes, több választókörzeten alapuló választási rendszer a 2012-es eredmények alapján. Hasonlítsuk össze a mandátumokat egy A -  arányos képviseletnél (listás rendszer), 8 és 3 kerület esetén, illetve B - vegyes választási rendszerre kivetítve.

A - arányos képviselet (listás rendszer) - mint most, 8 választókerületben:

A nyolc kerület metjush adatai ajapján proporcionálisan, lakosainak és választópolgárainak száma alapján töltené fel a 150 fős parlamentet, amennyiben az adott párt eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

A - arányos képviselet (listás rendszer), 3 választókerületben:

A három választókerület: Nyugat (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra), Kelet (Beszterce, Zsolna, Trencsén), Kelet (Kassa, Eperjes). Látható, hogy a Smer szempontjából a több választókerületi megoldás egyik esetben sem hoz nagy változást a 2012-es eredményekhez képest (83 mandátum).

B - Vegyes választási rendszer esetén

Tételezzük fel, hogy a 150 fős parlamentbe 79 mandátumot egyéni választókerületekben, 71 mandátumot pedig pártlistákon osztanának szét (ez hasonlít legjobban a jelenlegi magyarországi választási rendszerhez).

A 79 járás, azaz 79 egyéni választókerület legutóbbi eredménye:

Aszerint, hogy az adott járásban melyik párt szerez többséget, az MKP Komáromban, a Most-Híd Dunaszerdahelyen jutna egy-egy mandátumhoz, az összes többi járás a Smeré.

Ehhez jönne további 71 mandátum országos listáróla következő elosztásban:

A kettőt összeadva így nézne ki a 150 fős parlament:

116 mandátum a Smer-nek, a többi az atomizált jobboldalé, akik nem tudnák megakadályozni a baloldal alkotmányos többségét.

Három választókörzetes verzió esetén a 71 mandátum országos listáról így állna össze:

Hozzáadva a 79 mandátumot az egyéni választókerületből, így nézne ki a 150 fős szlovák parlament:

A Smer most is hozná az abszolút többséget. Számukra ez a verzió is több mint tökéletes

Mit tehet a szlovákiai magyarság?

A választási törvény megváltoztatása körül egyelőre túl sok az ismeretlen (választókerületek száma, parlament küszöb meghatározása, vegyes vagy listás választási rendszer, parlament mérete, stb.). Ezek hiányában egyértelműen kijelenteni, hogy bármilyen változás kedvezne a szlovákiai magyarok számára, túlontúl merész feltételezés. Ellenkezőleg, a fenti grafikonokból inkább az olvasható ki, hogy egy esetleges vegyes választási rendszer, netán még kisebb parlamenttel csak bebetonozná a Smer hatalmát Szlovákiában.

A szlovákiai magyarság pedig egyet tehet: csakúgy, mint 1998-ban, amikor a Mečiar-féle választási rendszer módosítására - a parlamenti választási törvényt olyan módon változtatták meg, hogy a parlamentbe jutó minden pártnak el kellett érnie az öt százalékot függetlenül attól, koalícióban vagy egyedül indul - reagálva megtalálta az akkori legjobb megoldást, most is fel kell készülnie a legrosszabbra.Hogy abból lehetőleg szavazatvesztés nélkül minél jobban jöjjön ki.

Ez esetben csakúgy mint Vladimír Mečiar, Robert Fico is akaratlanul a hasznunkra válhat.

Király Zsolt

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

További ajánlott írások a témában:

1. Merre tovább, MKP?

2. A felvidéki magyarok választási aktivitása az országos átlag alatt maradt

3. Hogy szavaztak lakóhelyeden? (A Sme térképes összefoglalója)

4. Budeme voliť menší parlament po novom?